Aknay János a magyar kortárs művészeti élet egyik legjelentősebb alakja. Aknay Szentendrén él és dolgozik. Aknay János 1949. február 28-án született Nyíregyházán. Édesapja Aknay János (1913–1986) MNB felügyelő, közgazdász, édesanyja Bíró Anna (1917–2007) háztartásbeli. Művészeti tanulmányait a Debreceni Medgyessy Ferenc Képzőművészeti Körben 1959 és 1963 között kezdte meg, ahol Veress Géza, Nagy Ferenc, Menyhárt József, Félegyházi László, Berky Nándor és Bíró Lajos irányításával dolgozott. 1962 és 1967 között Budapesten, a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban tanult, ahol mestere Sebestény Ferenc volt. 1953-ig Nyíregyházán, 1953-tól 1963-ig Debrecenben, 1963-tól 1971-ig Budapesten élt. 1971-ben költözött Szentendrére, ahol azóta is él és dolgozik.
1972-ben alapító tagja volt a szentendrei Vajda Lajos Stúdiónak (1994-től Vajda Lajos Stúdió Kulturális Egyesület), amelynek 2004 és 2008 között elnöke is volt. 1976-tól a Fiatal Képzőművészek Stúdiója tagjaként jelentkezett, majd számos művészeti szervezet és társaság tagja, később tisztségviselője, vezetője lett (Művészeti Alap – MAOE, Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, Magyar Festők Társasága, Magyar Művészeti Akadémia, stb.). Művészi tevékenységét számos díj fémjelzi, amelyek sorában az első elismerést 1958-ban kapta, majd megannyi kiállítási fellépést honoráló díj mellett 2002-ben Munkácsy-díjjal, 2010-ben Kossuth-díjjal ismerték el munkásságát.
Első önálló kiállításait az 1970-es évek első felében rendezte, és azóta is jelen van újabb és újabb önálló kollekcióival a hazai és külföldi kiállítótermekben, és állandó szereplője a csoportos tárlatoknak, az országos művészeti seregszemléknek is.
Munkássága eggyé fonódott a szentendrei avantgárd 1970-es években kibontakozó, a Vajda Lajos Stúdióba tömörült fiatal művésznemzedék (fe Lugossy László, ef Zámbó István, Wahorn András, Bereznai Péter, Matyófalvi Gábor, Holdas György, Vincze Ottó stb.) törekvéseivel. Ez a napjainkban is fennálló és aktívan munkálkodó csoport, amely számos művészeti irányzatot, megannyi művészeti ágazatot, művészeti kifejezésformát, műformát és műfajt integrált tevékenységébe – képzőművészet, zene, színház, irodalom, fotó, videó, akcióművészet, performansz, happening –, tudatosan vállalta a Szentendre 20. századi művészetében a Vajda Lajos életműve által képviselt szellemi és esztétikai tradíciót és továbbvitelét.
Aknay János munkássága a szentendrei konstruktív-geometrikus művészeti hagyományhoz – így a Barcsay Jenő, Balogh László, Deim Pál művészetével jellemezhető áramlathoz – erős szálakkal kapcsolódva, a hagyományos táblaképfestészet és grafika műforma- és műfaji keretein belül bontakozott ki. Az elvont, geometrikus alakzatokra szervezett, jellegzetesen szentendrei építészeti motívumokat idéző kompozícióiban egyes korszakokban hangsúlyosan jelentek meg az archaikus rovásírás-jelek, majd képeinek központi jelentőségű kifejezőelemévé vált az angyal-motívum, amely hol naturális, hol elvonatkoztatásba hajló megjelenítéssel illeszkedett képi világába.
Aknay János művészi alkotómunkája mellett a kezdetektől rendkívül aktív és hallatlan széleskörű művészeti szervezőtevékenységet is kifejtett és kifejt: kezdetben Szentendre művészeti életében, majd az ezredfordulót követően az országos művészeti fórumokon is számos szervezetben, társaságban, testületben, kuratóriumban is (MKISZ, MAOE, NKA stb.) vezető szerepet vállalt és vállal, tevékenykedett és tevékenykedik. Az életrajzot összeállította: Wehner Tibor [2016]
A Horváth & Lukács Galéria elhivatott abban, hogy alkotásait különleges, átlagon felüli képkeretekkel lássa el. Törekszik a kép-képkeret közti tökéletes harmóniára. Így ennek a terméknek is a képkerete követi az alkotás színvilágát és egy szép, színvilágában egyező képkeret által valóságos egységet hozott létre.
Eredetiségét Horváth & Lukács certifikáttal igazoljuk és csatoljuk megrendeléséhez.